kritikán alulit referáltam apponyi albertből. na de sebaj, fogja fel mindenki valami elfuserált április elsejei tréfának. egyébként semmi extra nem történt. öregszünk. hjaj, azok az évek, mikor még kalóznak öltöztünk, háttal álltunk vigyázba órakezdéskor, magyar órán stílusosan kiteregettük a füzeteinket. na igen. az értelmi szerző ki volt?:D cz mottóját nem lehetett megtréfálatlanul hagyni. vittünk szárítókötelet és ruhacsipeszt. kp a folyosón mászkált fürdőköpenyben és papucsban. még pár koleszos követte példáját, de csak nála vártuk, hogy valami véletlen folytán szétnyíljon a köpeny és leessen róla. márton az a osztályból helyes kis halmokat varázsolt magának a lányoktól kölcsönkért top alá, és még a haját is befonta, mindezek tetejében miniszoknyában feszített. az volt ám a muri. ma már ez is csak egy nap. aki bolond, az úgyis az az év többi napján is. szeretem a bolond embereket.

remélem az égiek nem köpnek a levesembe. tettem pár könnyelmű kijelentést. ha a lovag nyer az ötös lottón, összeköltözünk. (jaj, csak azt ne!) még nem is említettem neki, hogy már korábbról van egy házassági szerződésem is (ihaj, csak ne kerüljön sor a behajtására). mókás. most semmi, 15 év múlva meg majd egyszerre több is. na mondja még valaki, hogy nem vagyok bolond.