március 15-én túráztunk egy jót. az idő nem volt kegyes hozzánk. egész nap esett. de mi
csakazértis végigmentünk a zöld turista úton dömös felől. célnak dobogó-kőt tűztük ki, de sajnos a szakadékban folyó pataknak köszönhetően az útvonal esős időben nehezen járható. ha eddig panaszkodtam az itthoni sár miatt, felejtsd el, ez semmi ahhoz képest, ami ott volt. bár tegyük hozzá, hogy az itthonival naponta szembesülök, több okom is van nem szívlelni. mindent egybevetve nekem nagyon tetszett. csodaszép hely, alig várom a lombfakadást és a kiszámíthatóbb időjárást. egyelőre legalább olyan szeszélyes mint egy szerelmes tinédzser. a kellemetlen része az volt, hogy beázott a cipőm.
 

na ebben fürösztheted magad

vízen jár. gyors, mint a gyalogkakukk

szerintem vörös lett volna és szeplős. csókjelenet elmaradt.

kezdődik a móka

ez csak sááár

 a földet takaró halott falevélszőnyeg letűnt őszt idézett, míg néhol talpalattnyi telet áztatott a tavaszi eső. na meg minket. és ha eddig nem érzeted volna magad picinek, ott a szakadékban ez az érzés hatványozódott. már csak azt találgattuk, hogy a szikla rám szakad épp?